holnap kiköltözik az előző lakótárs, asis. helyette az új csak 25-én akar beköltözni, bartosz. és sandrának meg nekem kéne kifizetnie a harmadik szobát addig. és ez most csak a hab a tortán, sokkal bonyolultabb az egész. ilyenkor szeretnék addig aludni, amíg minden rossz el nem…

visszatért a paplan alatt vacogós idő, amikor reggel azért nem megyek órára (ma mentem azért...), mert hideg van felkelni, amikor kell a kabát és az esernyő, és süvít a szél... tényleg süvít. még jó, hogy valamennyire napos. de amúgy nagyon nem örülök. és a következő két…

ma elmentünk murosba és noiába, két ría-menti városkába. az idő elég szép volt, bár lehetett volna picit melegebb azért. megint degeszre ettük magunkat. annyira szép ez a táj, még ha a városok nem is a legizgibbek... remélem, júniusban már egy laza strandolás is bele fog férni…

sikerült egy teljesen ismeretlen parkba menni tanulni, itt van tőlünk öt percre ez is. imádom ezt a várost. ennyi zöld nincs is a világon. (a bokám viszont egy kicsit mégis fáj.)

na, végül csak bementek a szobájukba, én meg kisettenkedtem, de az első öt perc után estem egy szép nagyot valami kő miatt. pár percig nem voltam benne biztos, hogy most rá tudok állni megint a bal lábamra, de aztán lenyugodott szépen, és csak egy-két bőrlejövés meg majd…

az lenne a jó, ha nem érdekelne ennyire, mit gondolnak mások. azon kívül, hogy persze baromi lusta vagyok, esküszöm azért nem megyek el mondjuk futni egy csomószor, mert látnak a lakótársaim, akik majd kinevetnek. mert ha fitt lennék és sportolnék egy csomót, akkor jogosult lennék…